Online TSMT
BESZÉDINDÍTÁS
A mozgásterápiával segítjük az idegrendszer fejlődését, ami a beszédindítás egyik leghatékonyabb módja.
Mikor is beszélünk megkésett beszédfejlődésről?
Gyakran előfordul, hogy egy 3-4 éves nem beszélő gyermekre környezete csak legyint, és úgy gondolják, majd ha közösségbe kerül, úgyis beszélni kezd, megoldódik a probléma magától, szakember bevonása nélkül.
Valószínűleg igazuk is van, mert ha nincs komolyabb szervi ok a háttérben, előbb utóbb spontán megindul a beszédprodukció.
De miért baj, ha csak évekkel később?
Mielőtt ezt a kérdést megválaszolnánk, érdemes előtte áttekinteni a beszédprodukció normál nyelvi fejlődését
A BESZÉDPRODUKCIÓ NORMÁL NYELVI FEJLŐDÉSE
01
0-6 hónapos korig – Reflexszerű (nem tudatos) hangadások időszaka
Ebben az időszakban még valamennyi nemzet csecsemője azonos módon vokalizál, nincs különbség a halló és a siket gyermekek hangadása közt sem.
Jellemző hangadások:
- sírási hangok
- gőgicsélés (számos msh, mgh-szerű hang fellelhető a hangadásban)
02
6-12 hónapos korig – Akaratlagos hangadások időszaka
A csecsemő hangadásában megjelennek az anyanyelvi sajátosságok, korlátozódnak a hangok, az anyanyelv jellemző hangjaira.
Jellemző hangadások:
- gagyogás (hangkapcsolatokat ejt már a csecsemő) --> a hangadás ekkor már örömet okoz számára, interakcióban sokkal változatosabban gagyog egy baba.
03
12-15 hónapos korig – "Protoszavak" időszaka
Ezeknek a szavaknak még nincs igazi jelentése, de fontos állomás, mert a gyermek környezete tulajdonít neki jelentést, és alakul ki egy valódi szó.
04
15-18 hónapos korig – Holofrázisok (egyszavas) mondatok időszaka
Átmeneti időszaknak is nevezik, mert ekkor még nemcsak nyelvi elemekkel fejezi ki magát, hanem testbeszéddel, mimikával is. A kisgyermeket a szűk környezete érti meg leginkább. Ebben a korszakban egy-egy szónak több jelentése is lehet.
05
18-24 hónapos korig – Kétszavas mondatok időszaka
A kisgyermek képes lesz két szó összekapcsolására, de még nem használ nyelvtani elemeket (névelőt, névmást, toldalékot ). Differenciálódnak a szavak jelentései, megszűnik az általánosítás, minden „nevet kap”. Ugrásszerűen megnő a gyermek szókincse. Megjelenik a verbális kíváncsiság – elkezdődik a „Mi ez?” korszak.
06
24-36 hónapos korig – Többszavas mondatok időszaka
A kisgyermek képes már több szó összekapcsolására, és elsajátítja az anyanyelvére jellemző nyelvtani elemeket. A beszédprodukció fejlődése egyes nemzeteknél eltérő.
07
3-6 éves korig
A gyermek képes lesz gondolatait mások számára érthetően kifejezni. Ahhoz, hogy egyes szavakat megtanuljon, kognitív képességeinek is fejlődnie kell. Ha a szó jelentését nem érti, elsajátítani sem tudja. Képes már összetett mondatok használatára is.
08
6-7 éves korig
Ebben az életkorban zárul le a nyelvi fejlődés. A szókincs életünk végéig gyarapszik, a pargamatika (pl.párbeszédben való részvétel képessége) folyamatosan fejlődik.
MEGKÉSETT BESZÉDFEJLŐDÉS
A megkésett beszédfejlődést gyűjtőfogalomként használja a magyar szakirodalom. Akkor beszélhetünk megkésett beszédfejlődésről, ha fiúgyermek esetében 2,5, lányoknál 2 éves korban nem indul meg a beszéd, tehát ha 3 éves korára nem tudja gondolatait kifejezni, ép hallás és ép értelem mellett.
Két fajtáját különböztetjük meg:
Egyszerű megkésett beszédfejlődés
Ebben az esetben egyszerű fáziskésésről van szó.
A háttérben nem biológiai okok, hanem környezeti tényezők állnak (pl. ingerszegény környezet, hospitalizáció). A gyermek kognitív képességei életkori szinten megfelelőek, beszédmegértése és utánmondó képessége jó. Passzív szókincs fejlett, aktív fejletlen. Jellemző még az általános illetve részleges pöszeség. Viselkedése rendezett, társuló pszichikus tünetek nincsenek. Iskolás korban maradványtünetek: diszlexia, verbális tanulásban mutatkozó gyengébb teljesítmények. A tünetek 2-3-4 éves korban kifejezettek, 4-6 éves korra fokozatosan megszűnnek.
Fejlődési diszfázia
(akadályozott beszédfejlődés)
Ebben az esetben nem megkésésről, hanem zavarról beszélünk. Hátterében biológiai okok húzódnak meg. Lehet örökletes tényező, vagy terhességi és szülési traumák. De okozhatják a korai életkorban előforduló súlyos betegségek (magas láz, kiszáradáshoz vezető súlyos hányás, hasmenés, melyek hatással vannak az idegrendszer fejlődésére.) Tehát az állapot veleszületetten fennáll, már kezdetektől megfigyelhető, hogy a baba gagyogása szegényesebb, beszédmegértése nehezített. Jellemző az echolálás, bébinyelv használata, gesztusokkal történő kommunikálás. Makacsul pöszék, a beszédbeli tünetek iskoláskorban is fennmaradnak. Jellemző a diszgrammatizmus (helytelen nyelvtanhasználat). Iskolában tanulási zavarok jelentkezhetnek (diszlexia, diszgráfia). Az olvasás elsajátításában jelentkező zavarok több mint 70%-ában a beszédfeldolgozó rendszer különféle mértékű zavarára vezethetők vissza.
Jellegzetes tünetek:
A gyermeknek többször szólnak, látszólag nem figyel; gyakran visszakérdez; óvodás korú gyermek „rosszalkodik”, iskolás korú „mást csinál amit kell”.
A beszédészlelés zavara hatással van:
-
az artikulációra
-
a szókincs alakulására
-
a nyelvtani szabályszerűségek felismerésére
Következményei:
-
szegényes szókincs
-
olvasás-és írászavar
-
helyesírási nehézségek
-
idegen nyelv-tanulási problémák
-
memoriter tanulási nehézség