A szenzoros integrációnak nevezett módszer szülőanyja Jean Ayres amerikai gyermekpszichológus és kutató úgynevezett szenzoros integrációs terápiát (1972) dolgozott ki a magatartás- és tanulászavarokkal küzdő gyerekek kezelésére.
Ayres abból a feltevésből indult ki, hogy az ilyen problémák hátterében az érzékletek összerendezésének – a szenzoros integrációnak – a zavara, képtelensége áll, ez pedig az idegrendszer éretlenségének a következménye. A terápia azon alapul, hogy az érzékletek legjobb összerendezője a mozgás, az olyan mozgás, amelyben a gyermekjátékosan, kreatívan, örömtelien kísérletezve tapasztalhatja meg önmagát és a világot.
A szenzoros integrációs terápia elsősorban a legősibb érzékek, a tapintás- és az egyensúlyérzék ingerlésén keresztül juttatja el a gyereket egy magasabb idegrendszeri integrációs szintre. Ezek az érzékek már a korai magzati állapotban működni kezdenek, fontos szerepet játszanak a korai reflexek kialakulásában, majd a csecsemő mozgásfejlődésében.
A TSMT (tervezett szenzomotoros tréning) azonos neurológiai alapokon nyugszik, mint Ayres szenzoros integrációs terápiája, de annak egy modernebb változata. Regressziós szemléletű, neuro- és szenzomotoros vizsgálatokat figyelembe vevő, igen sok fejlesztő feladattal rendelkező mozgásterápiás lehetőség.
A terápia a vizsgálatot eredményeitől függően, egyéni szükségleteknek megfelelően a felmért tudásszintre épül. A feladatsor olyan tervezett ingerbevitel, amely meghatározott ismétlésszámmal történik, és az edzéselmélet szabályainak betartásával fokozatosan nehezedik.
A TSMT terápia feladatsora a nagy és finommozgások fejlesztése során érleli, strukturálja tovább az idegrendszert. A foglalkozás menete kötött, feladatsorokba rendezett, a gyermek fejlődésének megfelelően fokozatosan nehezedik. A terápiában kiemelt szerepet kapnak az elemi mozgásformák, kúszás, mászás újraélése, újratanítása, a csecsemőkori primitív reflexek leépítése, mellyel megalapozzuk a magasabb rendű mozgásformák kialakulását, rendeződését. A mozgásos feladatok segítik az érzékelés, észlelés fejlődését, a testvázlat, a térbeli tájékozódás, a laterialitás, a dominancia beérését. A feladatsorok javítják a gyermek koncentrációs képességeit, megalapozzák, segítik a figyelem jobb irányíthatóságát, a szerialitás, a ritmusérzék és a motoros kreativitás fejlődését. A mondókákkal, énekekkel kísért feladatvégzés során fejlődik kommunikációjuk és anyanyelvi készségeik.
Szenzomotoros terápia
Egyéni TSMT